A sportolás egyre fontosabb szerepet tölt be az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében, valamint a fiatalok személyiségének formálásában. Ebben a tervezetben öt évre kívánjuk a célokat vázolni. Saját bőrünkön tapasztalhattuk egykoron, és elmondható, hogy minimum 4-5 év szükséges ahhoz, hogy olyan utánpótlást tudjunk nevelni a kecskeméti vízilabda későbbi céljainak megvalósításához, mely az első osztályba jutáshoz és maradáshoz kell.
A Kecskeméti Sportiskola (KESI) koncepciójának összeállításakor érdemes visszatekinteni a múltba, mert amatőr és profi szinten is működött már a szakosztály.
Természetesen nemcsak a sportszakmai munka és az utánpótlás nevelése jelenthet kellő alapot a vízilabda felvirágoztatásához, hanem egy olyan egyesületet kell teremteni, ahol a hozzáértő vezetők egységesen képviselik a klub érdekeit. Mindenképpen olyan elismert, a vízilabdában nagy tapasztalattal rendelkező vezetők szükségesek, akiknek szakmai múltja megalapozza a támogatókkal szemben az egyesület hitelességét. A vezetőségben természetesen szerepet kaphatnak a legnagyobb támogatók is, akiknek pontos feladatait és kompetenciáit szintén le kell szabályozni.
Nagyon fontos a sportág megjelenésének, marketing koncepciójának kidolgozása, ami nélkül manapság nehezen eladható bármilyen sportág. Ebbe a feladatkörbe nemcsak a reklám és sajtómegjelenések tartoznak bele, hanem az utánpótláshoz köthető iskolákkal, intézményekkel történő kapcsolattartás és együttműködés, valamint a felnőtt szintű versenyeztetés támogatói körének kialakítása és „kezelése”.
A fenti összetett, egymással szorosan összefüggő témákat fogjuk jelen koncepcióban kifejteni, ezáltal a kecskeméti vízilabda felfutásának az alapjait kívánjuk lerakni.
VÍZILABDASPORT KECSKEMÉTEN, AMATŐR SZINTEN
Az 1960-as évek végén újjáélesztett vizes sportág vezetői néhány éves tapasztalat birtokában arra az elhatározásra jutottak, hogy sajátnevelésű játékosokra építve célozzák meg az első osztályú bajnokságot. Az elképzelésüket egy évtizedes szisztematikus munka árán sikerült valóra váltani. Ennek az időszaknak volt terméke, többek között az országos serdülő kupa ezüst és bronzérmes csapata, az ifjúsági és junior kupákon elért sikerek és az amatőr körülmények között kivívott, három éven keresztül tartó OB-I osztályú tagság az 1985-1989-ig tartó időszakban.
Az 1985-ben OB-I-be jutott csapat
Ebből a műhelyből került ki tucatnyi utánpótlás válogatott játékos, közöttük a Ferencváros csapatkapitányaként felnőtt válogatottságig jutó dr. Loványi Róbert és a jelenleg is kecskeméti színekben versenyző ifjúsági és junior Európa-bajnok Harkai János is. A visszaesés akkor következett be, amikor az úszás és vízilabda terén is leállt a tudatos utánpótlás nevelés, és ez az időszak hosszú évekig tartott, aminek az lett az eredménye, hogy teljes korosztályok kimaradtak a képzésből, nagy űr támadt a felnőtt csapat mögött. Ilyen helyzetben a felnőtt csapat tagjai tovább kellett, hogy játsszanak, illetve utánpótlás híján nem is volt reális esély önerőből az OB- I-be jutás.
VÍZILABDASPORT KECSKEMÉTEN PROFI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
A rendszerváltást követően volt egy erőtlen próbálkozás, amikor vásárolt játékosokkal próbált az egyesület vezetése az első osztályban gyökeret verni. Ennek a feljutásnak is a kiharcolói még az ezt megelőző első osztályba felkerült csapat tagjai voltak zömmel. Jellemző volt erre az időszakra, hogy csupán egyetlen kecskeméti játékos, Harkai János szerepelt a már feljutott csapatban. A kérészéletűre sikerült vállalkozás a támogatások elmaradásával csődbe jutott, magával rántva az egész szakosztályt. A kiegyenlítetlen adóssághalmaz a Kecskeméti Vízilabda Sport Club megszűnéséhez vezetett.
Az új uszoda felépülésével, valamit a KESI-hez való csatlakozást követően kialakult tiszta viszonyok keretein belül immár reális lehetőség van a sportág fellendítésére.
A FÉRFI VÍZILABDASPORT FELLENDÍTÉSE KECSKEMÉTEN
Az első lépést már megtette a biztos szakmai munka érdekében a vezetés, amikor szerződtette a szakma által is az egyik legjobb edzőnek tartott Somossy Józsefet a felnőtt csapathoz. Az ő irányításával hódította el a Vasas csapata két alkalommal is KEK trófeáját. Játékosként is számos alkalommal volt mind az utánpótlás, majd későbbiekben a felnőtt válogatott játékosa is. Hosszú évekig volt profi játékos külföldön, ahol az igazi profizmust megtapasztalva tért vissza edzőnek.
Meg kell teremteni egy erős szakmai alapokon nyugvó tudatos utánpótlás nevelési, úgynevezett piramisépítési programot. A megvalósulás útján legégetőbb probléma a tömegbázis kialakítása. Az új uszodában lehetőségünk lehet olyan szakmai munka elvégzésére, amire még nem volt példa Kecskeméten. A bővülő lehetőséget kihasználva, már a szülőkkel egyeztetve a délutáni órákban el kell kezdeni az edzéseket, hogy minden korosztály maga edzhessen, legalább 90-120 percet a vízben. A régi uszodában tarthatatlan helyzet volt, hogy a nyolcpályás medence 25 méteres részében átlagban 65-80 gyerek edzett. Ez csak az összes vizes sportág összefogásával lehetséges, ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni a rokon sportágak, a megyei jogú város önkormányzatának vezetőivel, és a helyi sportbizottsággal, hiszen a vízfelület elosztásán túl az együttműködésben rejlő előnyök kihasználása rendkívül fontos tényező, hiszen a sportágak közötti mozgások elősegítik tehetségek előbukkanását.
A hosszú távon is eredményes kecskeméti vízilabdának az alapja az, ha az utánpótlás létszámát megnöveljük 2015-ig legalább 200-250 főre.
A tömegbázis létrehozásához már az óvodai úszásoktatásnál be kell kapcsolódni, ahol a tehetségesnek tűnő gyermekek kiválasztásán túl már arra is odafigyelhetünk, hogy esetlegesen egy olyan iskola felé tereljük őket, ahol vízilabda osztály van. A legfőbb bázisunkat az iskolák jelentenék, ahol több intézménnyel ki kell alakítani olyan kapcsolatot, amelynek során az úszásoktatás több órában történik, és a vízilabda beépül az iskola tantervébe. Kecskeméten legalább 4-5 ilyen iskolára van szükség, ezen belül természetesen lennének kiemelt iskolák, azonban a tehetségek kiválasztásához mindenképpen nagy tömeget kell megszólítani. Az iskolák közötti vízilabda bajnokság újra bevezetése tovább erősíti az elkötelezettséget. Az iskolák elkötelezettségét nyilvánvalóan anyagilag támogatni kellene, mert a jelenlegi körülmények között a testnevelők többsége csak nyűgnek tartja például a „Sulipóló” rendezvényeit, mert nem érdekelt a részvételben.
AZ UTÁNPÓTLÁS BÁZIS FELÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LÉTSZÁMOK!
El kell indítani a szakmai programokat a megfelelő képzettséggel és képességgel rendelkező, korosztályokra specializálódó szakemberek szerződtetésével. A programok korosztályonkénti felépítéséhez először ki kell alakítani a megfelelő csoportokat, a képzett edzőkkel. A korosztályok, és a szerepeltetéséhez szükséges edzők a következők.
Előkészítő csoport
- /6-11 éves korosztály/
- 2 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
Gyermek II. korosztály
- /12-13 évesek/
- 1 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
Gyermek korosztály
- /14-15 évesek/
- 1 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
Serdülő korosztály
- /15-16 évesek/
- 1 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
Ifjúsági korosztály
- /17-18 évesek/
- 1 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
Felnőtt korosztály
- 1 fő szakmai képesítéssel rendelkező edző
AZ ELŐKÉSZÍTŐ CSOPORTNÁL ELVÉGZENDŐ FELADATOK
Már idejétmúlt az a tézis, hogy tíz éves koráig csak ússzon a gyermek és majd ezt követően kezdjen vízilabdázni, hiszen a 6-10 éves korosztálynak a lételeme a játék. Az edzéseken is a játékosságot, ügyességet, a labdaérzék fejlesztését és a mentális tényezőket kell hangsúlyozni. Márpedig ezeket, a tulajdonságokat csak úszással fejleszteni nem lehet minek következtében minimum négy éves hátrányba kerülhetünk a vízilabda oktatását korábban kezdő egyesületekkel szemben.
Szárazföldi edzéseken a mozgáskultúrát és az állóképességet is növelhetjük.
Szakmai továbbképzéseken, melyet az MVLSZ szervez (előadók Dr. Kemény Dénes, Dr. Faragó Tamás, Gerendás György,) állandó téma, hogy a gyerekeket ki kell hozni a vízből, mert az állóképességet a szárazföldön is meglehet szerezni.
Természetesen az úszást nem lehet kihagyni a felkészülésből. A vízben így több idő jut a technikai képzésre, mivel a vízfelület nagyon kevés, ahol edzhetnek a gyerekek.
Párosával vízben végzett gyakorlatok az edzőtáborban
Az alap a helyes úszó és labdatechnika. Ezt idős fejjel már nem lehet megtanulni. Lehetőleg minél kisebb létszámú csoportokban az egyéni képzést előtérbe helyezve kell az edzéseken gyakoroltatni a gyakorlatokat. Az edző által bemutatott gyakorlatok a vízben sokat jelentenek a gyerekeknek.
A kiválasztásnál fontos szerepet kap a gyorsaság is, mert ez a képesség kevésbé fejleszthető. Örök kérdés, hogy villámgyors legyen a csapatunk vagy magas. Véleményem szerint az ideálishoz a kettő ötvözete közelít. Mint ahogy az úszásoktatást és a labdás felkészítést is összehangoltan kell végezni. Az edzések anyagát a korosztály jellemzőiből kiindulva kell megtervezni.
A hat-nyolc évesek: Fizikailag fejletlenebbek, gyenge a labdaérzékük, nyugtalanok, fegyelmezetlenek, csak nagyon rövid ideig tudnak koncentrálni, fejletlen a közösségi és a szociális érzékük.
A nyolc-tíz évesek: fizikailag fejlettebbek, jobb a labdaérzékük, tanulékonyabbak, jobb a közösségi szellemük és a szociális érzékük.
Az edző bemutatja a gyakorlatot a vízben
A felkészülés folyamatában legfőképpen az atlétika, úszás, és a vízilabda sportágak mozgásanyagának felhasználásával törekedünk arra, hogy az oktatásnál minél kisebb csoportokat alkossunk és a szárazföldi és a vízi edzéseknél is a technika, valamint a labda játssza a főszerepet. A kicsiknél legyen minden gyereknek labdája, amivel kedvére úszhat, futhat, játszadozhat. Később a passzolást, lövést és egyéb technikai trükköket tanuljanak, amihez már elég páronként egy labda. Tíz-tizenegy éves korban belép az egyéni, csapat és mérkőzés taktika. A gyakorlások során ügyelni kell arra, hogy a hasonló képességűek kerüljenek egy csoportba. Az edzőktől elvárt követelmény, hogy magyarázzák el, mit miért tesznek és mutassák is be a gyakorlatokat.
Összegezve:
- Meg kell tanulni a vízilabda sportnál alkalmazott úszó, valamint szárazföldi technikákat.
- Meg kell tanulni bánni a labdával.
- Meg kell tanulni látni a labdával és labda nélkül mozogni a pályán.
- Meg kell tanulni a vízilabdajáték szabályait.
Egri bajnoki hétvége
A szülők segítségével a közösséghez való tartozás érzésének kialakítása rendkívül fontos tényező, hiszen ha a gyermekekbe beleivódik a csapatszellem, nemcsak a sportban jelent előnyt, hanem az élet más területén is. Tekintettel arra, hogy csapatjátékról van szó, ahol mindenkinek megvan a felelőssége, ennek a tudatnak a kialakítása alapvető, hiszen nemcsak a vízben, hanem a parton is meg tanulnak a játékosok felelősséggel bírni egymásért, a közösségért, ráadásul nagyobb az esélye, hogy nem fognak elkallódni. A szülők bevonása a közösségteremtésbe kiemelt feladat, erre külön koncepciót kell kialakítani.
A szülők bevonása abba, hogy részese legyen gyermeke fejlődésének, sikereinek ma már elengedhetetlen. Ezért szervezni kell olyan mérkőzéseket, vacsorákat, ahol a szülő együtt van a gyermekével és a közösséggel ahová gyermeke, naponta jár. Pl. Az Egerben megrendezésre került kétnapos bajnoki mérkőzésre a szülőket és a testvéreket is vittük magunkkal.
A következő korcsoportokkal rendelkezik a kecskeméti vízilabda sportág.
Gyermek utánpótlás előkészítő korcsoport – 2000 és utána szül. korosztály (45 fő):
Mivel ez a csoport még előkészítéssel, elsősorban a négy úszásnem tökéletes elsajátításával van még elfoglalva, ezért állandóan változik a létszáma. Rengeteg játék mellett sajátítják el a vízilabda alapjait. Bajnokságban még nem indulnak, a vízilabdázás alapjait sajátítják el heti 3-5 edzéssel.
Gyermek utánpótlás korcsoport – 2000-es korosztály (20 fő):
A Budapest bajnokságban indulnak. A csapat alapvető célkitűzés itt, hogy játsszon és szeresse meg örökre a vízilabdát.
Heti 5 edzéssel és erőnléti edzésekkel kell készülni a hétvégi fordulókra.
Gyermek utánpótlás korcsoport – 1999-es korosztály (27 fő):
A Budapest bajnokságban indulnak. Fő cél a csapatépítés a tapasztalatszerzés és a mérkőzési rutin megszerzése.
Ennél a korosztálynál 1 fő válogatott (Simon Balázs) és két válogatott edzésekre rendszeresen (Holka Dániel, Papp Benedek) járó játékosunk van.
Heti 5 edzéssel és erőnléti edzésekkel kell készülni a hétvégi fordulókra.
Gyermek korcsoport – 1997-1998-as korosztály (20 fő)
Az országos gyermekbajnokságban indulnak. Itt már kialakulóban vannak a később igazán komolyan vízilabdázni akarók.
Ennél a korosztálynál két válogatott edzésekre rendszeresen (Hornok Benjamin, Kalmár Ferenc) járó játékosunk van.
Heti 5 edzéssel és erőnléti edzésekkel kell készülni a hétvégi fordulókra.
Serdülő korcsoport – 1995-1996-os korosztály (10 fő)
Ebben a korban morzsolódik le a legtöbb gyerek. Itt kezdődik az igazán komoly fizikai és szellemi munka. A fizikai megterhelést csak folyamatosan lépésről lépésre emelve szabad véghezvinni. A technikai és taktikai alapokat itt kell véglegesíteni.
Az országos serdülőbajnokságban indulnak.
Ennél a korosztálynál 2 fő válogatott (Szilágyi Bence, Szabó Boldizsár) játékosunk van.
Heti 5 edzéssel és erőnléti edzésekkel kell készülni a hétvégi fordulókra.
Ifjúsági korcsoport – 1994-1993-os korosztály (10 fő)
Az országos ifjúsági bajnokságban indulnak.
Itt is óriási a lemorzsolódás. A pályaválasztás, érettségi, szórakozás.
Itt kell azokat a fizikai alapokat megteremteni, amire a felnőtt pályafutásához elengedhetetlenül szükséges. A legkiválóbbak a felnőtt korosztályban már szerephez kell jutni. Törekedni kell minden évben arra, hogy legalább 2-3 játékos bekerülhessen a következő évben a felnőtt csapat keretébe.
Heti 5 edzéssel és erőnléti edzésekkel kell készülni a hétvégi fordulókra.
PÉLDAKÉPEK
Az eredményesség szempontjából elengedhetetlenül szükséges a gyerekek jövőképének kialakítása. A „legkönnyebb” megoldás az, ha a sportoló előtt példakép van. Ez az első osztályú felnőtt csapat, ami a mi sportágunkban a világszínvonalat jelenti.
Az OB-I. megteremtése létkérdés, mert a játékosok elé egy célt kell kitűzni, ami nem lehet más egy magyar vízilabdázó számára, mint az, hogy Olimpiai bajnok legyen. Természetesen ezt csak nagyon kevesen tudják elérni, de mindenkinek ez kell, hogy a szeme előtt lebegjen. Amennyiben a gyermek láthatja, kontaktusba kerülhet edzésen, példaképeivel, akkor kézzelfogható távolságba kerül számára a siker. Ehhez viszont sok munkára, odaadásra, lemondásra, szerencsére és nem utolsó sorban pénzre van szükség.
A mindenkori vezetőedző feladata összehangolni az utánpótlás munkáját, hogy egységes elképzelések mellett haladva elérhessük a végcélt.
Gyerekek születésnapi tortája
A KLUBVEZETÉS FELADATAI
A felvázolt feladatok végrehajtásához elkötelezett és homogén klubvezetésre van szükség. A vezetőség felépítése más egyesületek tapasztalataiból kiindulva világosan szabályozott kereteken belül történik. Három fő terület van, ahol egy szakmai felelőst kell kinevezni: marketing, pénzügyi és a sportszakmai vezető. A fegyelmi bizottság létrehozása is ide tartozik. Az elkülönült felelősségi körök mellett a mindenki felelős a támogatók megszerzéséért és megtartásáért. A döntések meghozatala szempontjából vagy a 3, vagy az 5 fős elnökség az ideális.
Valamennyi elnökségi tag felel a neki delegált feladatok elvégzéséért, valamint a területén kialakítandó koncepció részletes kidolgozásáért. A rendszeres elnökségi ülések megtartása elengedhetetlen, ezen felül természetesen a gyors döntést igénylő kérdések eldöntése érdekében rendkívüli ülések is összehívhatók.
Külön problémakör a támogatók bevonása az elnökségbe. egy egységesen kidolgozott koncepcióban rögzíteni kell, hogy a névadó szponzornak milyen címet adunk – elnök – illetve más bekerülhet-e az elnökségbe.
MARKETING KONCEPCIÓ
Ez a koncepció szerves része a szakmai háttérmunkának, az alábbiakban részletezett területeken szükséges egy egységes stratégia kidolgozása, de ez a feladatkör elsősorban a felnőtt OB I-es csapathoz kötődik.
Támogatók megszerzése, kategorizálása
A klub működtetéséhez elengedhetetlen a támogatók megszerzése és megtartása. Mint minden nagyobb szövetségnél, a támogatókat érdemes kategóriákba sorolni. Ennek kialakítása fontos. Nemcsak az elnevezés miatt (pl. a klasszikus arany, ezüst, vagy gyémánt), hanem a „jutalmazás” miatt is, mert véleményem szerint a kis gesztusok is nagymértékben erősítik a támogatók elkötelezettségét. Szóba jöhet itt ingyenjegy, uszodabérlet, egyesületi pénzen finanszírozott válogatott meccsre belépő, egyesületi felszerelés adása, stb.
Média
A sajtóval történő kapcsolattartás kiemelt jelentőségű, ügyelni kell arra, hogy rendszeres megjelenése legyen a sportágnak. A sajtó képviselőinek is kell valamilyen ingyenes szolgáltatást nyújtani cserébe. Külön fontossággal bír az is, hogy a többi sportegyesülettel mindig egyeztessünk a mérkőzések időpontjáról, hogy ne legyen ütközés, illetve mondjuk a sportcsarnokba, vagy a focimeccsre szóló jeggyel a szurkolók bejöhessenek a vízilabda meccsre.
Közintézmények
Az iskolákkal és óvodákkal történő kapcsolattartásra vonatkozóan is ki kell dolgozni valamilyen támogatási formát, illetve fokozatokat.
Törzsközönség kialakítása, kiszolgálása
A legnagyobb közönségvonzó dolog a válogatott szereplése, ami azonban semmiképpen nem megoldható rendszeresen. Az OB-Ies meccsekre is ki kel alakítani egy törzsközönséget. Alacsony jegyárak, sorsolások, akciók, szurkolói B-közép beengedésének formái, hangosbemondó stb.
A végcél az, hogy elmondhassuk, Kecskemét városában olyan vízilabda oktatás, versenyeztetés, nevelés van, ami lehetőséget biztosít minden fiatal számára, hogy elsősorban egészségesen nőjön fel és egészséges felnőttként a társadalom hasznos tagjaként élhesse le az életét.
Kecskemét, 2011. október 12.
Simon Gábor
